Veszélyes vizek, elfeledett épületek nyomában: Légifelvételeken mesél a múlt 2.

Fentről.hu az online médiában

Dunai Barátságok, emberéletet követelő koboják, hajdani épületek és egy szigeti remete legendája elevenednek meg a fentrol.hu archív légifelvételeinek felhasználásával készült cikkekben.

A Lechner Tudásközpont Digitális Légifelvétel Archívumából bárki számára elérhető, hazánk tájairól készült régi madártávlati képek napjainkban is jelentős érdeklődésre tartanak számot. A fentrol.hu légifelvételei rendszeresen köszönnek vissza különféle online médiaportálokon, illusztrációként szolgálva izgalmas helytörténeti – vagy éppen névtani – kutatásokhoz. A korábban megjelent cikkhez hasonlóan ismét áttekintjük, milyen online médiaportálok szemezgettek az elmúlt hónapokban a fentrol.hu archívumából.

Szigetcsépen utcanév őrzi a Dunán áthúzott Barátság II. kőolajvezeték emlékét

A Dunai Szigetek ismeretterjesztő blog cikkeiben rendszeresen központi szerepet játszik egy-egy régi légifelvétel. Az egyik ilyen bejegyzés a Barátság I. és II. kőolajvezetékek építésének a Dunával kapcsolatos szakaszait vizsgálja. A Barátság I. vezeték munkálatai 1961 október 9-én kezdődtek meg. A fentrol.hu-n található, pár nappal korábban készült fotón már látszanak az előkészületek, a vezeték vonalán kivágott erdő nyoma a Százhalombattától délre fekvő területen, az 1968 szeptemberében készült légifotó pedig már a befejezett munkát mutatja. A Barátság II. csővezeték áthúzása a Dunán 1972 október 12-én kezdődött meg Majosháza és Szigetcsép között. Az 1978 júniusában készült légifelvétel azt a helyet mutatja, ahol a vezetéket áthúzták a Dunán.

A Barátság I. kőolajvezeték nyomvonalán kivágott erdő 1961 októberében és a már beüzemelt csővezeték 1968 szeptemberében

A Dunai Szigetek egy másik, a neszmélyi „kacsaúsztató” kialakulásának folyamatát elemző bejegyzésében a Duna szabályozása során létrejött Felső-sziget környékéről szolgál illusztrációként egy 1962 októberében készült légifotó. A mozgalmas pillanatfelvételen még jól látszanak a sziget egykori gyümölcsfái, a holtágban úszkáló kacsák, libák, a sziget kavicspados főági oldalán a folyóba gázoló állatok.

Gyümölcsfák és haszonállatok a neszmélyi Felső-szigeten 1962 októberében

A Dunai Szigetek blogon olvasható még a győri Szúnyog-sziget egykori tulajdonosának és a rajta épült „Köss ki” csárda alapítójának, Hajnal Kolosnak a történetét felgöngyölítő cikk, aki 1935 márciusában vásárolta meg a szigetet a győri püspökségtől, majd megnyitotta rajta népszerűvé vált fogadóját. 1945-től azonban kénytelen volt bezárni a vendéglátóhelyet, a csárda így már csak lakóépületként szolgált. Hajnal nem volt hajlandó elhagyni a szigetet, magányos remeteként élt, míg 1962-ben bele nem fulladt a Dunába. A cikkben szereplő, 1959 májusában készült légifotón az egykori csárda egyetlen, magányos épületként áll a Szúnyog-szigeten. A fentrol.hu felvételeit böngészve látható, hogy 20 évvel később, 1979 áprilisára már a felparcellázott szigetet ellepték a kis nyaralóépületek.

Az egykori „Köss ki” csárda, a győri Szúnyog-sziget remetéjének otthona 1959-ben és a felparcellázott telkekre épült nyaralók 1979-ben

Az ELTE Névtani Hallgatói Műhelyének NÉV-állomás blogján szintén feltűnnek archív légifelvételek. A Földrajzi neveink nyomában című cikksorozat egyik részében a helynévgyűjtők a Fajsz nyugati határában lévő Duna-ártér egyik mély vizű öblének, a Lányos-kobojának a nyomába eredtek. A cikkből nem csupán az derül ki, hogy a koboja áradás vájta, időszakosan vízzel telt vízmedret jelent, de az is, hogy nevét az ott vízbe fulladt lányokról kapta. Ezek a mély vizű, fürdésre alkalmatlan állóvizek ugyanis rendkívül veszélyesek, az elbeszélések szerint sokan lelték benne vesztüket. A fentrol.hu légifotója 1968 szeptemberében és 1973 májusában mutatja a fajszi Lányos-koboja területét.

Légifelvételen a fajszi Lányos-koboja apály és áradás idején

A hazánk egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrző Intercisa Múzeum Dunaújváros blogján várostörténeti cikksorozat is olvasható, amelynek első része egy eltűnt dunaújvárosi kilátó helyét kutatja. Az 1950-es években Vorosilov, a Szovjetunió marsallja látogatást tett az akkori Sztálinvárosba, ennek emlékére parkot és kilátót hoztak létre a Duna-parton, a Radar városrészben. A Vorosilov-kilátó és környéke az 1960-as évek elejére elhanyagolttá vált, majd az 1964-es partomlás áldozata lett. A mára már szinte teljesen feledésbe merült kilátó egykori helyének beazonosításában a fentrol.hu 1963 szeptemberében készült légifelvétele is segítségül szolgált. A partomlás utáni állapotokat örökíti meg az 1968 májusában készült légifotó.

A dunaújvárosi Vorosilov-kilátó helye 1963-ban
A partomlás után nyoma sincs a kilátónak az 1968-ban készült felvételen, de megfigyelhetőek a parton dolgozó gépek és egy nyugalmazott utasszállító repülőgép

A városképi és gazdasági témákkal foglalkozó egrinapok.hu városi blog is figyelemmel kíséri a fentrol.hu-t, a „magyar internet egyik legjobb része”-ként hivatkozik az archívumra. A bejegyzés a 2023 augusztusában frissített online archívumba újonnan feltöltött 1990-es színes egri légifotókból szemezget, rámutatva a belváros egy-egy jellegzetes pontjára, érdekes részletére, amelyeket érdemes közelebbről is szemügyre venni.

Eger belvárosa 1990 márciusában, a jellegzetes kör alaprajzú buszpályaudvarral és az egri várral

Az Almádi Anno nevű, várostörténeti témájú honlap Balatonalmádi egykori emblematikus épületeit mutatja be térképes felületen, régi fotókkal, korabeli képeslapokkal, vagy éppen archív légifelvételekkel illusztrálva. Az 1980-as évek végéig a Hattyú étterem mellett álló Sirály panzió épületét egy 1975 márciusában készült színes légifotó örökíti meg.

Balatonalmádi 1975 márciusában és az egykori Sirály panzió madártávlatból

A békéscsabai behir.hu hírportál cikke egy régi csabai polgárházra, a Hricz-házra emlékezik, amely az Andrássy út és Munkácsy utca sarkán állt. Egy 1945 előtt készült régi képeslappal veti össze a ház akkori szerkezetét megörökítő, 1960 májusában készült légifotót.

A békéscsabai Hricz-ház felülnézete 1960 májusában

 

Tábi Emőke